RESUMEN
BACKGROUND: Health is a fundamental aspect of many scientific disciplines and its definition and measurement is the analytical core of many empirical studies. Comprehensive measures of health, however, are typically precluded in survey research due to financial and temporal restrictions. Self-rated health (SRH) as a single indicator of health, on the other hand, exhibits a lack of measurement invariance by age and is biased due to non-health influences. In the three-item Minimum European Health Module (MEHM), SRH is complemented with questions on chronic health conditions and activity limitations, thus providing a compromise between single indicators and comprehensive measures. METHODS: Using data from the German Ageing Survey (2008 & 2014; n = 12,037), I investigated the feasibility to combine the MEHM into a generic health indicator and judged its utility in comparison to SRH as a benchmark. Additionally, I explored the option of an extended version of the MEHM by adding information on multimorbidity and the presence and intensity of chronic pain. RESULTS: The analyses showed that both versions of the MEHM had a good internal consistency and each represented a single latent variable that can be computed using generalized structural equation modeling. The utility of this approach showed great promise as it significantly reduced age-specific reporting behavior and some non-health biases present in SRH. CONCLUSIONS: Using the MEHM to measure generic (physical) health is a promising approach with a wide array of applications. Further research could extend these analyses to additional age groups, other countries, and establish standardized weights for greater comparability.
Asunto(s)
Estado de Salud , Multimorbilidad , Humanos , Encuestas y Cuestionarios , Enfermedad CrónicaRESUMEN
Összefoglaló. Bevezetés: A lakosság idosödésével növekvo betegségteher egyéni és társadalmi szinten is fokozódó nyomást jelent. Célkituzés: Felmérni a hazai általános felnott lakosságnak a korlátozottsággal, a gondozási igényekkel és a munkavégzéssel kapcsolatos idoskori szubjektív várakozásait. Módszer: Online keresztmetszeti felmérést végeztünk. A korlátozottsággal kapcsolatos várakozásokat a hivatalos szakstatisztikákban alkalmazott globális tevékenységkorlátozottsági mutató (Global Activity Limitation Indicator, GALI) segítségével elsoként vizsgáltuk. A jelen és szubjektíve várt munkavégzést, gondozási igényt, gondozói tevékenységet, valamint a jelen egészségi állapotot és szociodemográfiai helyzetet vizsgáló kérdéseket is feltettünk. Statisztikai analízis: A mintában mért adatokat lokális polinom segítségével simítottuk, és a 60/70/80/90 éves korra adott szubjektív várakozásokkal hasonlítottuk össze. A szubjektív várakozásokat meghatározó tényezoket intervallumregresszióval becsültük. Eredmények: 1000 kitöltotol 914 érvényes választ kaptunk. Az átlagéletkor (± szórás) 51,2 (± 15,2) év, a minta 55,8%-a no volt. A férfiak között a fizetett munkát végzok (p<0,001), a nok között az informális gondozók aránya volt magasabb (p = 0,010). Az átlagos (± szórás) szubjektíve várható élettartam (81,0 ± 11,1 év) a minta statisztikailag várható élettartamánál (79,6 ± 3,7 év) 1,3 évvel volt hosszabb (p<0,001), azonban az átlagos, szubjektíve várható egészséges élettartam (64,6 ± 15,2 év) 5,3 évvel volt rövidebb a statisztikailag várható értéknél (70,0 ± 4,2 év; p<0,001). A szubjektíve várható egészséges élettartamot és gondozási igényt elsosorban a válaszadók jelenlegi egészségi állapota befolyásolta. Az életmód és a szubjektíve várható egészséges élettartam között noknél nem találtunk összefüggés, míg a túlzott gyakorisággal alkoholt fogyasztó vagy elhízott férfiak hosszabb egészséges élettartamra számítottak. A szubjektív várakozások meghatározó tényezoi jelentos nemi különbségeket mutattak. Következtetés: Az egészséggel, munkával és gondozással kapcsolatos szubjektív várakozások eltéroek a populációban mért valós adatoktól, és különböznek a nemek között. Orv Hetil. 2021; 162(23): 911-923. INTRODUCTION: The growing disease burden due to ageing populations poses a challenge on both individuals and societies. OBJECTIVE: To explore the general population's subjective expectations concerning disability, care needs and employment at older ages. METHOD: We conducted an online cross-sectional survey. We were the first to measure subjective health expectations using the Global Activity Limitation Indicator (GALI) of official health statistics. Respondents' actual status and subjective expectations concerning employment, care needs and informal caregiver status, self-perceived health and sociodemographic factors were queried. STATISTICAL ANALYSIS: We estimated sample characteristics by local polynomial smoothing and compared with subjective expectations at ages of 60/70/80/90 years. Determinants of subjective expectations were analyzed via interval regression. RESULTS: From 1000 subjects, 914 provided valid responses. Mean (± SD) age was 51.2 (± 15.2) years, and 55.8% of respondents were women. Paid employment was more frequent among men (p<0.001), while informal caregiver status among women (p = 0.010). Mean (± SD) subjective life expectancy (81.0 ± 11.1 years) was 1.3 years longer (p<0.001) than actuarial life-expectancy (79.6 ± 3.7 years), while mean subjective healthy life expectancy (sHLE) (64.6 ± 15.2 years) was 5.3 years shorter than actuarial healthy life expectancy (70.0 ± 4.2 years; p<0.001). sHLE and care needs were mainly determined by respondents' self-perceived health. Lifestyle risks were not associated with sHLE in women, while pervasive drinker or obese men expected longer healthy life span. Determinants of sHLE showed considerable gender differences. CONCLUSION: Subjective expectations concerning health, employment and care needs differ from actual values of the general population, with considerable gender differences. Orv Hetil. 2021; 162(23): 911-923.