RESUMEN
Összefoglaló. Bevezetés: A hiatus hernia egy anatómiai betegség; gyakoribb elofordulása idosebbeknél jelezheti, hogy a betegség idovel elorehalad, súlyosbodik. Elhanyagolt esetben szövodmények alakulhatnak ki, melyek növelhetik a perioperatív mortalitást. Célkituzés: A laparoszkópos hiatusrekonstrukciók sebészetében szerzett mutéti tapasztalataink ismertetése mellett igyekeztünk statisztikailag alátámasztható korrelációt találni a rekeszizom-defektus anatómiai paraméterei, valamint a betegek életkora között. Módszer: Retrospektív tanulmányunk keretében elemeztük azon betegeinket, akik laparoszkópos hiatus hernia mutéten estek át egy 58 hónapos (2016. január-2020. október) vizsgálati periódus során. A rekeszi defektus méreteit endoszkópos vonalzóval a mutét közben megmértük, a hiatus oesophagei felszínét standard matematikai formula segítségével számoltuk ki. A sürgosséggel mutétre kerülo betegeink adatait külön elemeztük. Statisztikai analízis: A defektus mérete és a betegek életkora és magassága közötti korrelációt a Spearman-féle ró (ρ)-korreláció segítségével állapítottuk meg. A szignifikanciaszint p≤0,05 volt. Eredmények: Az elektív csoportban 142 operált páciensbol 47 beteg mérési adatai feleltek meg a kritériumoknak. Az átlagéletkor 64,7 ± 12,7 év volt, 33 páciens volt no (70,2%), az átlagos testtömegindex 28,8 ± 5,5 kg/m2 volt. A defektus haránt átméroje és felszíne szignifikáns pozitív korrelációt mutatott a betegek életkorával (p≤0,05). Akut indikációval 5 beteg került mutétre; a defektus méretét illetoen hasonló eredményeket tapasztaltunk, mint az elektív csoportnál, 2 esetben azonban súlyos szövodmények alakultak ki. Következtetés: A betegség mögött húzódó anatómiai okok jobb megértése és a megfigyeléseink alapján módosított sebésztechnika reményeink szerint csökkentheti a hosszú távú kiújulások számát a jövoben. Az idoben elvégzett elektív beavatkozás alacsonyabb mortalitással, kevesebb szövodménnyel és rövidebb hospitalizációval jár együtt. Orv Hetil. 2021; 162(19): 754-759. INTRODUCTION: Hiatal hernia is an anatomical disease, and the higher incidence for elderly patients suggests that it is progressing over time. Neglected cases can cause serious complications, raising perioperative mortality. OBJECTIVE: We are presenting our experience in laparoscopic hiatal reconstructions. Our main goal is to find a statistical correlation between the anatomical parameters of the hiatal defect and the patients age. METHOD: Surgical data were reviewed retrospectively for patients who underwent laparoscopic hiatal hernia repair between January 2016 and October 2020. Dimensions of the hiatal defect were measured intraoperatively with an endoscopic ruler. The defect size was calculated using a standard formula. The acute surgeries were analyzed as a separate arm of the study. STATISTICAL ANALYSIS: The correlation between the patients age and the size of the defect were calculated using Spearman's rho (ρ) correlation. The level of significance was p≤0.05. RESULT: In the elective group, out of 142 patients 47 met the inclusion criteria. The mean age was 64.7 ± 12.7 years, 33 patients were women, and the mean BMI was 28.8 ± 5.5 kg/m2. Patient age showed significant positive correlation with the transverse dimension and the size of the hiatal defect. 5 patients underwent surgery due to acute indications. We found similarities in the size of the defects; at 2 patients we documented severe complications. CONCLUSIONS: A better understanding of the underlying anatomical disorders and the consecutively modified surgical technique will hopefully reduce the long-term recurrencies in the future. The elective surgery performed in the right time results in lower mortality, less complications and shorter hospitalization time. Orv Hetil. 2021; 162(19): 754-759.